Legyen ünnep az égben és ünnep a földön...

Kellenek az ünnepnapok az életünkben, amelyek különlegesek, nem olyanok mint a többi.
De vajon, hogyan ünnepelünk, tudunk ünnepelni, tudunk örülni ezekne a várva várt pillanatoknak?
Azt hiszem mindannyian feltehetjük magunknak ezeket a kérdéseket, amelyek a karacsonyi időszakban egyre gyakrabban fogalmazódnak meg szíveinkben.
Bármennyire is szeretnénk ha nem így lenne, napjainkban a karácsonyi készülődéshez a rohanás és a „legyünk már túl az egészen” érzése is hozzátartozik. Vajon mi hagyjuk, hogy ez a gondolat elhatalmaskodjon a szívünkön, hagyjuk, hogy elrohanjanak mellettünk az ünnepnapok?
Szűz Mária és Szent József nem siettek, megvárták csendben amíg az Úr elérkezettnek látta az időt arra, hogy útrakeljenek, Mária sem elégedetlenkedett, amikor nem találtak szálást sehol, csak egy kis istálóban. A pásztoroktól kapott szerény ajándékokkal is meg voltak elégedve és elfogatták a napkeleti bölcsek tiszteletteljes látogatását.
Nekünk is ilyen lelkülettel kellene várjuk, átéljük a karácsonyt, türelmesen, alázattal, odafigyelve saját magunkra és embertársainkra egyaránt. Hiszen a titok nem abban áll, hogy a lakásunk a legszebben legyen feldiszítve, a miénk legyen a legnagyobb fenyő, vagy a legcsillogóbb ajándékot vásároljuk meg családun számára.
Mindennél drágább a karácsonyi szentmisén való részvétel, a már régen nem látott családtagokkal, barátokkal együttöltött napok, az egymásra mosolygásban rejtőzködő szeretett melegét átélni.
Próbáljunk meg hát meleg jászlat készíteni a kis Jézusnak, aki a mi szíveinkbe is be akar költözni, de nemcsak karácsonykor hanem egész évben.
Áldott, boldog, békés karácsonyi ünnepeket kivánunk mindenkinek!