Angyalok citeráján

élőben - csütörtökön 10:30-tól




Zalder Éva Mária irodalmi műsora.

Tavasz borít virágba? Rág a fagy? Fakóra perzsel július heve, vagy benned zsong az ősz gyümölcsleve? Te élsz s az élő fának ága vagy.
(Angyalok citeráján: Vers egy ághoz)

Az irodalom életem része. Olyan szerves rész, amelyik nélkül el sem tudom képzelni mindennapjaimat, talán ezért van az, hogy jó ideje abban a szerencsében és kegyelemben részesülök, hogy irodalomról beszélhetek a Mária Rádió hallgatóinak: heti húsz perc szépirodalom az angyalok citeráján az éter angyalihullámain.
Az 1938-ban megjelent posztumus Dsida kötet az Angyalok citeráján nevet viseli és az angyali költő a „poeta angelicus” új hangját jelentette halála után, amikor a szerző immár szentek és angyalok között lelte meg a vigasztalást, ezért esett választásom rá, mint a műsor névadójára. Hiszen az irodalom időtlen, mindig itt és most szólítja meg az olvasót és a hallgatót. Minden időben üzen, és minden körülményben szolgál: táplál, vigasztal, tanít, gyönyörködtet, szórakoztat, meghatároz. Húsz perc kevés ahhoz, hogy kimerítő képet vagy magyarázatot adjunk egy szerzőről, témáról vagy jelenségről, de elegendő ahhoz, hogy ünnepeljünk, megemlékezzünk, kedvet csináljunk az olvasáshoz, hogy ráirányítsuk a figyelmet az élet kínálta értékekre és szépségekre, hogy pár percig más szemével vagy csak szemüvegén át láthassuk a világot, hogy szárgyalunk képzeletünk szárnyán .
Istenes versirodalmunk rendkívül gazdag, ezt az irodalmat részesítettem előnyben műsorkészítés során, de szívesen beszélek magyar és világirodalmi jelenségekről, sőt egyik legdrágább kincsünkről a gyermekirodalomról is. Néha kedves szavakat és mosolyt kapok ajándékba a hallgatóktól és ez végtelen boldogsággal tölt el. Jó érzés megtapasztalni, hogy milyen sok széplelkű ember van körülöttem, és azt is, hogy a szép szó milyen megfogatatlan hatékonysággal tud célba érni és szolgálni.
Az angyali citerát pengető költő vallomásában így szólt hajdanán: Tiszta fa-sarúval /jártam síkot, dombot/ s be-betartogattam,/amit Krisztus mondott.(Dzsida Jenő: Jámbor beszéd magamról). Így vagyok vele én is, miután hetente bejárom az irodalom egy-egy berkét, zugát, s igyekszem meghallani Isten szavát, örömmel tolmácsolom gondolataimat a hallgatók felé. Köszönöm a kegyelmet és a közösen átélt pillanat különös ajándékát.

Zalder Éva Mária magyartanár